Design: Typo Print Stúdió

A pákozdi csata - 1848. szeptember 29.

Az 1848. szeptember 29-i győztes pákozd–sukorói csata emlékére, minden év szeptemberében a pákozdi Katonai Emlékhelyen megelevenedik a pákozd-sukorói csata.

A többnapos rendezvénysorozat programjai a községben és a csata helyszínén, a Mészeg-hegyen zajlanak, minden korosztály számára érdekes eseményekkel. A községi fáklyás felvonulás, az 1848-as huszár csatajelenet napjainkban is megdobogtatja a szíveket.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete és a Fehérvári Huszárok Egyesülete nagyban hozzájárulnak a méltó megemlékezésekhez.

A pákozdi csata - 1848. szeptember 29.

1848 szeptemberében fordulat következett be a magyar forradalom történetében, miután nyilvánvaló lett, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a független magyar felelős kormányt, miniszteri ellenjegyzés nélkül intézkedik. V. Ferdinánd király így helyezte vissza szeptember 4-én a nyáron felfüggesztett Jellacicot horvát báni méltóságába, méltányolva a dinasztia és a monarchia iránti hűségét, ő pedig osztrák támogatással szeptember 11-én hadjáratot indított Magyarország ellen. A támadás véget vetett az egyezkedés reményének, a magyar kormány másnap népfölkelést hirdetett a nemzet szabadságának védelmére.

Jellacic mintegy 50 ezer főnyi serege a Dráván átkelve két oszlopban a Balatontól délre tört előre, majd szeptember 25-én egyesült a magyarok által kiürített Székesfehérváron, folytatva lassú előrenyomulását Buda felé. Móga János altábornagy csapataival a Velencei-tó északnyugati partvidékére húzódott vissza, de ütközetre nem szánta rá magát. A szeptember 28-án a sereghez érkező Batthyány Lajos miniszterelnöknek volt köszönhető, hogy a sukorói református templomban összeülő haditanács végül úgy döntött: a magyar sereg nem hátrál tovább, ha megtámadják, megütköznek.

A pákozdi csata - Franz Xaver Zalder litográfiája

(Forrás:  Závodszky Géza-Hermann Róbert: Nemzet születik)

A több mint 17 ezer fős magyar sereg jobbszárnyával Pákozdtól északra, hadközepével Pákozd és Sukoró között, balszárnyával a Velencei-tóra támaszkodva foglalta el védő állásait, a tartalékot Teleki Ádám tábornok hadosztálya képezte Sukorón. Jellacic másnap, szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított, hogy a magyar jobbszárnyat középre nyomja, majd egy újabb támadással a egész sereget a Velencei-tóba szorítsa.

Mivel a császáriak ismételt rohamait a honvédek és az önkéntes nemzetőrök sorra visszaverték, a bán fél 12 tájban megindította mintegy húszezres főerőit a magyar középhad és a balszárny ellen. A támadás azonban a többnyire frissen kiképzett magyar egységek tüzében összeomlott, s a kudarc láttán Jellacic délután három órakor elrendelte a visszavonulást. Ettől kezdve a harc már csak tüzérségi párbajra korlátozódott, s ebben is a magyar oldalon lévő prágai tüzérek bizonyultak jobbnak. A csata magyar győzelemmel végződött: Jellacic Pákozdra, illetve a falu mögé vonta vissza csapatait, a magyarok Martonvásárra vonultak vissza.

Bár az ütközetben Jellacic alig száz főt vesztett, a magyaroknál pedig csak hét halott szerepelt a veszteséglistán, katonai következményei igen jelentősek voltak. Jellacic három nap fegyverszünetet kért, majd - jóllehet a feltételek alapján állásaiban kellett volna maradnia - megkezdte a kivonulást. Útja csak Bécs felé volt szabad, a magyar határt október 8-án átlépve érkezett az akkor már ismét forradalmi osztrák főváros alá. Móga csak késve és lassú iramban üldözte, noha döntő csapást mérhetett volna rá, tehát a győzelem kiaknázatlan maradt.

Móga János altábornagy

A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete azonban politikai-erkölcsi hatása révén jelképpé vált: az új nemzeti honvédsereg megmentette a fővárost és a forradalmat.

Pákozdi Napok - Huszárkavalkád

Megelevenedik a pákozd-sukorói csata az éves évfordulón

A megemlékezés koszorúzással és főhajtással kezdődik a csata emlékművénél, majd korhű ruhában hagyományőrző huszárok, tüzérek és gyalogosok lejátsszák a pákozd-sukorói csata egyes jeleneteit.

Ezt követően a látogatók Huszár kavalkád és huszárpróba keretében ismerhetik meg a huszárok és hagyományőrző csoportok ügyességét és rátermettségét.

Helyszín: Kossuth Lajos Művelődési Ház, 1848-as Községi Emlékmű, Sportpálya, a Bella-tó környéke, Mészeg-hegy - Katonai Emlékpark

A rendezvények helyszíne megközelíthető az M7 autópálya, pákozdi pihenő helyétől, illetve a Pákozd-Sukoró közötti Szúnyog-szigeti leágazónál a táblákkal jelzett útvonalon.

Katonai Emlékpark Pákozd, Mészeg-hegy

2012 január 1-től, Nemzeti Emlékhely a Katonai Emlékpark

A Katonai Emlékpark megközelíthető:

Budapest felől: M7 50 km-nél lévő pákozdi pihenőtől jobbra, Sukoró irányába kanyarodva (majd az első lehetőségnél ismét jobbra kanyarodva)
Siófok irányából: M7 50 km-nél lehajtva a sztrádáról jobbra kanyarodva az Arborétum és a Hajóállomás irányába A KEMPP elérhető Velencéről és Agárdról hajóval is.

Mobil: +36/30/474-7905
GPS koordináták: 47°13' 045' É 18°34' 778' K
Weblap: http://www.kempp.hu/
E-mail:  kempp@kempp.hu
Az Emlékpark nyitvatartási ideje:

2012. március 10-től november 18-ig:
- Március 10-től - április 22-ig 10.00 - 16.00 óráig, hétfő: szünnap
- Április 23-tól - szeptember 30-ig 10.00 - 18.00 óráig, hétfőn is nyitva
- Október 2-től - november 18-ig 10.00 - 16.00 óráig, hétfő: szünnap

Előzetes egyeztetés esetén, a nyitva tartási időn kívül is szívesen fogadnak csoportokat.

November 19-től 2013. március 01-ig csak előzetes bejelentkezés alapján tudnak csoportokat fogadni! Ezen időszakban az Emlékpark zárva tart!

Részletes információ a KEMPP honlapján.

További információ:

Turinform, Mészeg-hegy - 8095 Pákozd,
Levelezési cím: 8095 Pákozd, Budai út 134.
Tel: 06/22/732-002; Fax: 06/22/458-722
Mobil: 06/30/527-1473; 06/20/558-1245
E-mail: pakozd@tourinform.hu
Nyitva: márciustól októberig

www.pakozdturizmus.hu ; és www.htbkszfvar.hu;

Katonai Emlékhely, Mészeg-hegy

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik szimbolikus csatájának helyszíne Pákozd. A szabadságharc első győzelmét aratta itt a magyar honvédsereg Jellasics horvát bán seregei felett. A Pákozd-Sukoró térségében 1848. szeptember 29-én megvívott csatában a horvát túlerő ellen küzdő magyar honvédek példát mutattak hősiességből és hazaszeretetből, győzelmükre felfigyelt Európa, példaképeivé váltak az Európa-szerte ébredező nemzeti mozgalmaknak.

A csata helyszínén áll az ország egyik legszebb katonai emlékhelye. A Mészeg-hegyen épült emlékmű mellett tavasztól-őszig kiállítás várja az érdeklődőket, ahol megismerhetik az ütközet részleteit, egy terepasztal segítségével nyomon követhetik a csata lefolyását. A korszak megismerését a kiállított fegyverek, korabeli ruházatok, és a szabadságharc idejében keletkezett dokumentumok bemutatása teszi teljessé.

Az emlékhely területén az 1848-49-es szabadságharc hősei és a pákozd-sukorói győztes csata emlékét őrző obeliszk közelében korábban már felállították a vitézek és a modernkori békefenntartók emlékművét, s két múzeum is várja a látogatókat. Az idén a tervek szerint az aradi vértanúknak is emléket állítanak. A katonai emlékhely kialakítására Pákozd önkormányzatával közösen a sukorói egyházközség, a Pákozdért Alapítvány és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör közösen nyújtotta be a pályázatot az Integrált turisztikai település-vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztés pályázatra. A szükséges önrészt Pákozd község biztosítja, de katonák is részt vesznek majd az emlékhely munkálataiban.

Bár történelmileg nem egy korszakról szól, de a 48-as emlékhely közelében található a Don-kanyar kápolna, mely a II. világháború magyar áldozatainak állít emléket. Itt került végső nyughelyére egy, a Don-kanyarból hazaszállított ismeretlen katona is.

A pákozdi honvéd emlékmű sorsa

Az 1874. március 15-i országos felhívás eredményeként elkészült az emlékmű, melyet 1889-ben avattak fel.

 Az emlékoszlop1889-ben. Tuboly Gyula székesfehérvári kőfaragó alkotása.

( Pákozd község fő útján, a Budai úton látható)

 Az emlékoszlop2009-ben.

Az 1848. szeptember 29-i Pákozd-Sukorói csata emlékhelye az 1951. évi felavatástól különös szerepet töltött be a honvédelem eszméjének közvetítésében. A Magyar Néphadsereg napjaként kiemelt jelentősége volt a hadsereg életében, de ezzel párhuzamosan jelentős szerepet töltött be a fiatalság nevelésében is. A népszerű kiránduló helyre évente sok ezren látogattak el.

A pákozdi honvéd emlékmű avatása 1951. 09. 29.

Elnökségi személyek: Nógrádi Sándor, Farkas Mihály, Dobi István, Rónai Sándor

Fotók forrása: 1956-os Intézet Közalapítvány adatbázisa

A rendszerváltást követő években a Magyar Honvédség már nem tekintette kiemelt ünnepe színhelyének az emlékhelyet, ami azonban továbbiakban is fontos szerepet töltött be a fiatalság országlátogató úticéljai sorában.

Az emlékmű állaga 2001. évre annyira megromlott, hogy felújítása halaszthatatlanná vált. A Baráti Kör felhívással fordult az ország polgáraihoz, hogy adakozzanak a felújításra. Az adományok gyűjtését is magára vállaló társadalmi szervezet számláján 2002. májusára összegyűlt a felújításhoz szükséges forrás.

 Az emlékmű 2001-ben. A HTBK tagjai nemzeti színű drapériával vonták be az obeliszket, hogy ne csúfoskodjon az állapota miatt, míg a felújításhoz szükséges anyagi forrásokat elő tudták teremteni.

 Az emlékmű 2002-ben, a felújítás alatt. Még az avatás előtt,  a rendszerváltás előtti címerrel a talapzatán.

 Az emlékmű újraavatására és felszentelésére 2002. május 21-én került sor.

2009. 06. 18. Megrongálódott a pákozdi obeliszk.  Az elmúlt tél időjárása jelentősen megrongálta az obeliszket, elváltak a márványlapok az obeliszk magjától, ami napról napra balesetveszélyesebb lett.

2009. 09. 27.  A helyreállított  pákozdi obeliszk.

Megemlékezés 2009-ben

Katonai Emlékpark elemei:

1. 1848-as Pákozdi Csata Emlékműve és emlékkiállítása
2. XX. századi Háborúk emlékpontja (Vitézi Emlékmű, I. világháborús barakk épület, II. világháborús lövészárok)
3. Don Kanyar Kápolna
4. Békefenntartók emlékműve
5. Misszió - magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban 1896-tól napjainkig - tárlatvezetéssel és interaktív bemutatóval egybekötött kiállítás

1848-as Pákozdi Csata Emlékműve és Pákozdi Csata Emlékmúzeum

Don Kanyar Kápolna

A  II. világháborúban a Don-kanyarnál elesett magyar katonák emlékére. Az  ismeretlen katona sírja

Szabadon látogatható.

Békefenntartók emlékműve

 Végakaratuk a béke volt

A nemzetközi békefenntartás, a válságkezelés a Magyar Honvédség fontos feladata lett. Az ENSZ 2002 decemberében döntött arról, hogy május 29-ét az ENSZ-béketartók nemzetközi napjává nyilvánítja annak jeleként, hogy a világ hálás a békefenntartók tevékenységéért. A nemzetközi szervezetnek ezt a munkáját 1988-ban Nobel Béke-díjjal ismerték el.

A Békefenntartók Emlékművét több civil szervezet összefogásával, a honvédelmi tárca támogatásával állították fel. A Magyar Honvédség valaha volt és jelenlegi misszióit egy-egy emlékkő szimbolizálja, rajta a hősi halált halt katonák nevével.

Az emlékmű felállításában nagy része volt a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének és a térség önkormányzatainak is. Az emlékművet 2008. május 27-én avatták fel.

Szabadon látogatható.

Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezet Előadóterme

A 2000. évben a millennium jegyében szerveződött, a honvédelmi vezetés által meghirdetett pályázaton elnyert forrás segítségével átadásra került a kiállító és konferencia terem, megnyílt az  az első kiállítás.

A Pákozd Mészeg-hegyi létesítmény jó lehetőséget biztosít ifjúsági és turisztikai csoportok számára. Kihelyezett történelemórák megrendezésére is van lehetőség!

Tárlatvezetéssel és interaktív bemutatóval egybekötött (fel- és kipróbálható eszközök) kiállítás.

Állandó kiállítás: Misszió – magyar katonák a nemzetközi békefenntartásban
1896-tól napjainkig

Látogatható: márciustól – októberig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

Támogatói képeslap: 200 Ft

Virtuális kirándulás: www.htbkszfvar.hu

Vitézi Emlékmű

Az I. világháború Vitéz Katonáinak állít emléket. 2007-ben került elhelyezésre a Katonai Emlékhelyen.

Szabadon látogatható.

XX. századi Háborúk Emlékpontja

A XX. századi Háborúk emlékpontjának megtekintése: I. világháborús barakk épület és hozzá tartozó kiállítás, továbbá II. világháborús lövészárok-rendszer.

Szabadon látogatható.

 '56-os Emlékpont

A pákozdi Mészeg-hegyen kialakított Katonai Emlékpark 1848-tól napjainkig jeleníti meg a hadtörténelmünket és annak kiemelkedő eseményeit.  Az 1956-os eseményeknek és a honvédő hősöknek állít emléket az az Emlékpont, amely 2011. október 21-én, ünnepélyes keretek között került felavatásra.

Szabadon látogatható.

Források: HTBK Szfv.-i Szervezete, Magyar Honvédség, Pákozd község , Katonai Emlékpark Pákozd honlapjai

Lap tetejére