Email

Fehérvári Huszárok Egyesülete

 

 

 

Hozzáadás a kedvencekhez

KEZDŐLAPRA

EGYESÜLETÜNKRŐL

DOKUMENTUMOK

TAGJAINK

HÍREK - PROGRAMOK

SAJTÓHÍREK

FOTÓK

VIDEÓK

HUSZÁR TÖRTÉNELEM

A 10-es HUSZÁROK

Ruházat - Felszerelés

A Fehérvári Huszárok Napja-Limanova 1914

Fráter Lóránd emlékezete

Pákozd-sukorói csata emlékezete

LINKEK

KAPCSOLAT

 

Frissítés: 2015. 02. 16.

 

 

Design: Typo Print Stúdió

 

 

 

A Császári és Királyi (K. u. K.) hadseregbeli huszárság 1848-ban érvényes felszerelése

 

A Császári-Királyi hadseregbeli huszárruha az 1848-ban érvényes (az 1840-ben kiadott legénységi és az 1837-ben kiadott tiszti) öltözködési szabályzatok alapján.

 

(egybeszerkesztve Irmes István okl. mérnök által 1998. - részlet)

 

 
 

A magyar huszárság a II. Világháborúban még fennállt. A legmagyarabb fegyvernem a huszárság volt. Évszázadokon át világszerte fogalom volt a magyar huszár.

A huszárruha pedig megegyezett az előkelő magyar viselettel. E kettő fejlődése folyamatos kölcsönhatásban állt egymással. Hol egy katonai viseleti szabályzat került ki az utcára, hol egy divatirányzat vonult be a hadseregbe.

A karakteres zsinóros magyar ruhadarabok (mente, dolmány, atilla…) nemcsak a közép-európai nemességre volt jellemző, de a XVIII-XIX. század folyamán a huszársággal együtt világszerte elterjedt. Sajnos az elmúlt fél évszázadban a magyaros motívumok teljesen eltűntek a hétköznapi viseletből.

 

A hagyományos magyar katonai viselet török és délszláv hatásra a XVIII. század második felében alakult ki. Több országban is elkezdtek kialakulni a huszárezredek és szinte mindenhol a magyar hagyományos katonai ruhákhoz hasonlatos egyenruhát csákót, zsinóros dolmányt, mentét, szűk nadrágot, valamint ívelt torkú sarkantyús csizmát készítettek a huszárok számára. A huszárokat leszámítva azonban más fegyvernemeknél sokáig nem alakult ki a magyar jellegű egyenruházat.

 

A császári-királyi haderő magyar gyalogezredeit zsinóros, szűk nadrág különböztette meg a német gyalogezredektől, a kabát ujjhajtókáján pedig dísz ékeskedett. E díszt medvekörömnek nevezték, és állítólag Mária Terézia azért vezette be, hogy magyar vitézei ne a kabátujjukba töröljék orrukat.

 

A sűrű zsinórozás egyik fontos funkciója az volt, hogy a kardcsapástól védjen, ugyanakkor díszként is szolgáljon. Ráadásul ez szolgáltatta a gombolást - a hagyományos magyar ruhán ugyanis nincs gomblyuk. Ez a ruházat azonban egy idő után drága volt, áttértek hát az egyszerűsített formára, a 19 század közepén.

 

Az 1848-as forradalom és szabadságharc környékén a rövid derékbeszabott ruhákat felváltották a hosszúak.

A polgárság és a katonaság divatja mindig kölcsönhatásban állt egymással. A 18. század végéig nincs is nagy eltérés a katonai egyenruha és a polgári ruha között.

1848-49-es gyalogos atilla

 

A 19. század közepén a polgárosodó divattá a régi nemesi öltözet vált, tehát a hagyományos térdnadrág harisnya és frakk, a hosszabb ruhák feltűntek a seregben is.

Megjelent az igény egy jellegzetesen magyar egyenruhára, hiszen többször is megtörtént, hogy a harctéren a császári és a magyar oldalon álló ezredek egyszerűen összekeveredtek.

5. Pesti Tábori tüzérezred zenekarának díszfrakkja

 

Az egyenruha változások általában politikai változásokhoz is köthetők, tehát szimbolikus jelentőségük is van. Mikor 1848-ban felállítják a magyar honvédséget, újfajta ruha jelenik meg: a hosszabb, atilla-szabású, ritkább zsinórzatú egyenruha.

1848-49-es törzstiszti díszatilla

 

 

Az első honvédzászlóaljak megszervezésekor csak barna posztó állt a kincstár rendelkezésére, ezért barna atillát és hagyományos kék nadrágot kaptak a katonák, magyaros zsinórozással.1848-ban még kézzel varrták a ruhákat, így nehéz dolga volt a szabónak, aki a rengeteg zsinórt felvarrta.

1848-49-es legénységi atilla

 

(http://www.honvedelem.hu)

 
 

 
 

CSÁKÓ

 

A csákó az első olyan fejfedő, ami kifejezetten katonai viselet volt és amely a polgári divat változásait követi később; mikor a civilek például magas cilinderben járnak, a katonai csákó is magas lett.

18,5 cm magas, felső átmérője 5 cm-rel nagyobb, mint az alsó, ami pedig a fejmérethez igazodott. A csákó formáját keskeny és vékony falapocskákból hordószerűen összeállított váz adta, amit abroncsként körbefutó drótkarikák tettek ellenállóbbá a kardvágásokkal szemben. A vázat az ezredet jellemző színű posztóból készült bevonat borította. Hátsó részén félkör alakú, felhajtott bőrellenzővel, amit eredetileg le is lehetett hajtani a tarkó védelme érdekében.

A tiszti csákó szemernyőjét 1,3 cm széles aranyhímzés, az illesztéseknél pedig aranyzsinór díszítette. A csákó alsó pereméhez rohamszíj csatlakozott. A felső peremet - attól 1,3 cm-re - közel 3,5 m hosszú sárga - fekete zsinór övezte, amit hátul egy toló gyűrű tartott össze. A fölös zsinórhossz karikába szedve a csákó jobb oldalán, a felső szegélyhez erősítve csüngött, a két végét rojtokkal ellátott lapos, kerekded fonadék (barátcsomós vitézkötés) díszítette. A tisztek csákóján a díszítések aranyfonálból készültek. A feketével átszőtt aranyzsinór - vitézkötésen túl aranyláncocskák is ékesítették, amelyek végeit aranyozott oroszlánfejek tartották a csákó oldalain.

A csákó homlokrészén sárgaréz gombhurok nyúlt le, amely félgömb alakú gombot tartott, s ez 8 cm átmérőjű, sugárszerűen sajtolt sárgaréz kokárda (tarajka) középpontját képezte. A kokárda 2 cm-es középrésze fekete volt. A tiszti csákón a kokárda és a gombhurok rézlemez helyett aranypaszományból készült.

 

 

A huszárcsákó kialakulásának fázisai

 

A csákó felső részén futottak körbe a rendfokozatokat jelző paszományok. A káplár 2,6 cm széles sárga gyapjúpaszományt hordott, a két szélén fekete szállal átszőve. Az őrmester paszománya kétszer olyan széles volt (5,2 cm), közepén egy fekete csíkkal. A hadnagy és a főhadnagy hasonló paszományt hordott mint az őrmester, de aranyszövésűt. A százados paszományáról (5,2 cm széles) hiányzott a középső fekete csík. A törzstisztek (őrnagy, alezredes, ezredes) csákóját a századosi paszomány alatt (5,2 cm) még egy 2,6 cm-es paszomány övezte.

 

 
 

CSÁKÓRÓZSA

 

A csákó felső peremére tűzték a 7 cm átmérőjű, kívül sárga, középen csákószínű, nyírott gyapjúból készült csákórózsát.

A tiszti rózsa csákószínű bársony középmezejére az uralkodói névjelet hímezték, szélét aranysodralék keretezte.

 
 

 

1848. M honvéd tábori sapka, 1848 M. honvéd gyalogos és huszár tiszti csákó

 
 

 
 

FORGÓ

 

A csákórózsa mögött 21 cm magas - hajlékony halcsontra erősített - fekete tollforgó ékeskedett, amelyet alulról 8 cm hosszában sárga tollak öveztek.

A trombitások vörös színű hurokkal tollforgót viseltek.

 
 

 
 

CSÁKÓHUZAT

 

A csákóhoz tartozott egy lakkozott, viaszosvászon - huzat, amit díszöltözeten kívül és rossz időben használtak.

E huzat  általában a csákó   színében készült, de más színben is alkalmazták.  Nevezték esőborítéknak is.

 
 

 
 

TÁBORI SAPKA

 

A huszárok a laktanyában posztóból készült, puha, tábori sapkát hordtak. A tiszteké sötétszürke volt, továbbá elejét felül kis aranyrózsa díszítette, alatta aranyzsinórból kialakított gombhurokkal. Hasonló zsinór övezte a sapka alját is.

A legénységé dolmányszínű volt. A szemernyő felett elöl fekete bőrszíj övezte, csattal, alját legénységi zsinór (sárga - fekete) szegélyezte.

 

 

Tiszti tábori sapka

 

 

Legénységi tábori sapka ( 10. Huszár Ezred)

 

 

Tábori sapka esőboríték

 

 
 

ING

 

Fehér, gallér nélküli, hosszú ujjú, vászonból készült. A felszereléshez 3 db tartozott.

 

 

 
 

NYAKKENDŐ

 

A huszárok fekete nyakkendőt viseltek. Ez 9 cm széles, fekete gyapjúkendő volt, amelyet többszörösen a nyak köré tekertek. A felszereléshez 7 db tartozott.

 

 

 
 

DOLMÁNY

 

A dolmány olyan rövid volt, hogy az alsó széle az öv alól csak háromujjnyira látszott ki, a jobb oldal alul hegyes nyúlványban fedte a balt (csákósra szabott). A mellen három függőleges - az ezredet jellemző színű - gombsor húzódott, soronként 15-17-19-21 gombbal. A középső gömb alakú pitykékből, a szélsők félgömb alakú gombokból álltak. A gombsorokat sárga – fekete, vízszintesen futó zsinórzat kötötte össze. Ugyanilyen zsinór szegélyezte a gallért és az egyéb széleket, s képzett vitézkötéseket a háton valamint a kézelőkön. A tiszti dolmány a gombok színe szerint ezüst- vagy aranyszínű, laposan font lánczsinórzattal volt borítva, a zsinórsorok között pedig még vékony sújtás is futott. Szintén megkülönböztette a legénységi dolmánytól a függőlegesen futó öt gombsor. Továbbá a kézelőit, szegélyét, gallérját és a hátvarrást 1,3 cm széles, a törzstisztek gallérját pedig 5,3 cm-es paszomány szegélyezte. Az utóbbiak esetében a paszomány a mell két oldalán függőlegesen is lefutott.

 

 
 
 

 

Ezredesi dolmány

 

 
 

MENTE

 

A mente 4 cm-rel hosszabb a dolmánynál, fehér báránybőrrel bélelt és feketével szegélyezett. A mellen három függőleges - az ezredet jellemző színű - gombsor húzódott, soronként 15-17-19-21 gombbal. A gombsorokat sárga - fekete, vízszintesen futó zsinórzat kötötte össze. Panyókára vetve a 40 cm hosszú mentekötő zsinór tartotta, minthogy dísz- és menetöltözetben - lovon - nyáron is viselték. A tiszti mente a gombok színe szerint ezüst- vagy aranyszínű, laposan font lánczsinórral borított volt, a zsinórsorok között pedig vékony sújtás díszlett. A legénységi mentétől a függőlegesen futó öt gombsor is megkülönböztette. A kézelők szegélyét 1,3 cm széles paszomány keretezte. A sötétzöld és a sötétkék menteszínhez világosszürke, a világos- és búzavirágkék menteszínhez fekete asztrakánszőrméből való szegély társult. A törzstiszti mentén a hátvarrást 5,3 cm széles paszomány fedte, míg a kézelőket és az egyéb szegélyeket 2,6 cm széles paszomány keretezte, ami a mell két oldalán függőlegesen is lefutott.

 

 

Legénységi mente

 

 
 

KÖSÖNTYŰ

 

 Mente fölé nem, de a dolmányhoz laktanyán kívül mindig a derekukon viselték a kösöntyűt. Ez az öv 50 - 55 szál sárga zsinórból készült, amelyeket elöl három helyen fekete fonatok (gombok) fogtak össze. Az öv hátrészéről a jobb oldalon ívben lelógó 2 db zsinórt két gomb közé fonták be. A zsinórvégek barátcsomós rojtokban (ostor) végződtek. A tiszti zsinóröv szintén sárga fonalakból készült, de gombjai feketével átszőtt aranyfonatokból álltak. Ugyancsak aranyzsinór volt az övközepébe befont ostor is.

 

 

Legénységi kösöntyű

 

 
 

SPENCER - ZEKE

 

 A tisztek a dolmányt kizárólag dísz- és társasági öltözetben viselték, egyébként a dolmányhosszúságú SPENCERT (zeke) hordták. Ennek mellrészén a sűrű lánczsinórzat helyett csak öt sor, feketével átszőtt aranyzsinór volt. A zsinórvégek kétoldalt kettős hurkokat alkottak, amelyek a galambkosárnak nevezett lapos fonatból indultak ki. A spencerhez nem viselték a zsinórövet, viszont a kardtartó szíjat kívülre, tehát az előbbi helyébe övezték.

 

 

 
 

ALSÓNADRÁG

 

Fehér, hosszú szárú, vászonból készült, un. gatyamadzag volt a derekában, mellyel rögzítették. Gombnélküli sliccel volt ellátva. A felszereléshez 3 db tartozott.

 

 

 
 

NADRÁG

 

A szűk nadrágot úgy szabták, hogy feszesen a lábszárhoz simuljon. A nadrághasítékot egy a nadrág előrészével egybeszabott posztólap fedte, amelynek oldalszéleit kapcsokkal erősítették a nadrághoz. A szegélyeket - úgy a posztólapon, mint a nadrágposztón - sárga - fekete zsinór keretezte. A két zsinór a combok tengelyében 10 cm magasságú vitézkötést képezett. Ugyancsak zsinór takarta a nadrágszárak külső varrását. (Ezt a hadseregben használatos zsinórt 3 mm-es fekete és 4 mm-es sárga szálakból fonták). A tiszti nadrág 12,8 cm magasságú vitézkötése 1,3 cm széles paszományból készült, amit kettős, karikákba szedett sújtás keretezett. A nadrág oldalvarrását takaró paszományt ugyancsak sújtások kisérték. A paszományok és sújtások színe a gombokénak megfelelően arany vagy ezüst volt. Törzstisztek esetében a vitézkötés körött a sújtások egy 5,3 cm szélességű paszománykeretet kísértek.

 

 

 
 

 

KAPCA

 

A kapca szláv eredetű szó, első előfordulása az 1380. év körüli. Eredetileg rövid szárú, harisnyaféle lábbeli neve, amelyet saruval, papuccsal, bocskorral vagy csizmával viseltek. Anyaga szerint lehetett: bőr, szőrös bőr, nemez (vert kapca) és kötött, ill. szövött gyapjú- vagy vászonkapca.   A 19. szd.-tól a kapca mindinkább az a téglalap alakú szőttes vagy vászon textília  amelyet a lábfejre  tekertek  a csizma felhúzása előtt. Néha télen az ilyen vászonkapcára még egy zsíros kapcát is húztak. A kapcához kapcakötőt is hordtak. A huszárok csizmában viselt  rendszeresített, ruhadarabja  volt. A felszereléshez 2 pár tartozott.

 
 

 
 

CSIZMA

 

Fekete, taréjos sarkantyús, szárán fekete zsinórral szegélyezett magyar csizma.

Anyaga, a felsőrész: - borjú- vagy marhabox bőr, a bélésanyaga - marha vagy sertésbőr. A talpa kruppon bőrtalp. Hagyományos színe fekete.

Jellemzők:
Szárának a huszár csizmára jellemző íve és kivágása, valamint zsinóros díszítése a jellemző, szármerevítése nem túl kemény. Alacsony kéreggel készül, ezáltal viselése nagyon kényelmes.

 

 

 
 

 
 

LOVAGLÓNADRÁG (REITHOSE)

 

Díszöltözeten kívül - a legénység és a tisztek egyaránt - sötétszürke lovaglónadrágot hordtak. Ez valójában egy a szárvégein 24 cm-es magasságig bőrrel borított, talpalóval ellátott pantalló volt, amit a huszárnadrág és a csizma fölé húztak.

 
 

 
 

PANTALLÓ

 

Csak a tisztek részére engedélyezett, vitorlavászonból készült nyári viselet.

 
 

 
 

CSATLÉK

 

A nadrág fölé, de a dolmány alá csatolt 2,6 cm szélességű, vörös bagariabőr szíj a kard és a tarsoly tartására szolgált.

A szíjat fekvő S alakú horog fogta össze.

A tiszti kardtartó skarlátpiros bőrből készült, szélein - a fehérgombos ezredeknél is - aranyfonállal átvarrva, a törzstiszteké kihímezve.

 
 

 
 

TARSOLY

 

Ez a huszárkészség felül 28 cm, alul pedig 31 cm széles darab volt. Magassága 40 cm-nek felelt meg. Vörös színű bőrből készült, buzérvörös posztóbevonattal. Fekete és fehér csíkokkal áthúzott sárga paszománykeret közepén a fekete zsinórral szegélyezett, sárga posztó uralkodói névjel (F. I.) és császári korona díszelgett. Egyébként olyan lapos volt, hogy a huszár legfeljebb pipáját, dohányzacskóját és apró kéziszereit tarthatta benne. A tiszti tarsolyt a legénységétől eltérően nem buzérvörös, hanem skarlátpiros posztó fedte. Keretét arany- és ezüstfonalakból hímzett, hullámos minta képezte, közepén az uralkodói névjel (F. I.) 28 cm magas volt. A vegyesen arany- és ezüsthímzés az ezred gombszíntől független viselhetőséget célozta. A törzstisztek tarsolyának díszítését hímzett hadijelvények is gazdagították.

 

 

tiszti tarsoly

 

 

1848-as tarsoly

 

 

Huszárezredek tarsolyai

 

 
 

KESZTYŰ

 

A tisztek fehér bőrkesztyűt viseltek.

 

 
 

 
 

KÖPENY

 

A huszárok teljes kört alkotó, ujjatlan, fehér köpenyt viseltek, amelynek két gallérja volt: egy 10 cm magas álló- és egy 18 cm-es, vállra boruló körgallér. Használaton kívüli elhelyezése - összehajtogatva - a nyereg előtt, a málhatáskák fölé történt, s mindezt elfedte a nyeregbunda.

 

 
 

 
 

KARDSZALAG

 

A legénység bőrből készült bojtban végződő markolatszíjat hordott. Az altisztek sárga - fekete paszományon lógó, zárt bojtú kardszalagot kaptak. A főtiszti, 5,3 cm magas aranyrojtos kardbojt feketével háromszor áthúzott aranypaszományon csüngött. Gombja egyik oldalára a kétfejű császári sast, a másikra az uralkodói névjelet (F. I.) hímezték.

 

 
 

 
 

TISZTI SZOLGÁLATI JELVÉNYEK

 

Vállszíjas kartus

 

A vállszíjas kartus (tölténytáska) fekete bőrdobozka volt, amelyet arany kétfejű sas díszített. A fekete vállszíj mellrészén oroszlánfej tartotta a három sor láncocskát, amelyek egy az uralkodói névjellel (F. I.) ékesített pajzshoz csatlakoztak. Ezt a jelvényt mindenféle szolgálati ténykedés alkalmával viselni kellett, a spencer fölött csakúgy mint a felöltött mentén.

 

 

Magyar címeres patrontáska Szabadságharc stílusában

 

 

1869 mintájú Honvéd Lovastiszti patrontáska

 

 

Cs. és Kir. Lovastiszti patrontáska

 

 

Cs. és Kir. Lovassági Zászlós patrontáska

 
 

 
 

Tábori öv

 

A tábori öv kettős fekete csíkozással átszőtt 6,6 cm szélességű sárga selyemöv volt, amelynek két végéről 24 cm hosszú sárga rojtok lógtak.

Ezek tartógombjának egyik oldalára a kétfejű sast, a másikra az uralkodói névjelet (F. I.) hímezték.

Ezt a szolgálati jelvényt csak a parancsőrtisztek viselték, mégpedig oly módon, hogy a mellett keresztezve, a bal vállon átvetették.

Így a tábori öv voltaképpen a tölténytáska vállszíja alá került.

 

 

 
 

A 10. Huszárezred öltözetének alakulása

 

 

 

1748
(A Beleznay-ezred egy vitéze 1741-1748 között - egyes források szerint kék dolmányt, piros savárit, sárga bőrnadrágot hordtak-; kalpagjára hadi jelet tűzött, nyáron tölgyfalombot, télen fenyőgallyat. A köpenyt az első nyeregkápára, a sabrak alá málházta)
 
 
 

 
1760
(A Bethlen-ezred törzstisztje, párducbőr kacagányban, tarsolyán az ország címerével )
 
 

 
1798
(A Bethlen-ezred egy vitéze 1798-ban)
 
 

 
1772-1799  között
(A 10-es huszár-ezred egy vitéze 1798-ban)
 
 

 
1830
(10-es Vilmos huszár díszöltözetben)
 

 

1840

 
 

 
1848
(A 10. huszárezred huszárja menetöltözetben, felhajtott sabrakkal)
 
 

 

1848-1849

(A 10. huszárezred zászlótartó huszár őrmestere)
 
 

 

1848-1849

(A 10. Vilmos-huszárezred zászlótartó őrmestere csaknem tejes egészében megőrzött császári-királyi egyenruhájában, díszöltözetben. Csak a piros tizedesi csákópaszomány, a nemzetiszínű rózsa és a tollbokréta alsó harmadának piros-fehér-zöld tollazata honvéd. Kezével az ezred új zászlóját szorítja. A zászló hordására és óvására vonatkozó szabályok ugyanolyanok, mint korábban a császári-királyi hadseregben. A zászlót a jobb oldali kengyel hüvelyében nyugtatva, a rúd középtáján lévő vaspálcába beakasztott zászlótartó hevederrel és a jobb kar feszítésével lehetett függőlegesbe hozni. A honvédzászlók rúdja csigavonalban nemzetiszínű. A császári hadseregben a lovassági zászlók rúdja függőleges sávozású.)
 
 

 

1859-1871 (A  jobbszélső alak.)

 
 

 
1891-1907évek közti székesfehérvári huszárok ruhája
(Ekkor változott a legtöbbet a ruházat, minden huszárezred piros nadrágot kapott,
megszűnt a piros tarsoly és a lótakaró.)
 
 

 
1914-1918 évek közti  huszárok ruhája
 
 

 
1918
(lovas géppuskás huszár, immár az egységesített  csukaszürke öltözetben)
 

 
1918
(géppuskás huszár,  csukaszürke kimenő öltözetben)
 

A Huszárezredek öltözete

 

Az ezredek ruházata meghatározó volt, az azonos színű ezredeket a csákó és gombok színe különböztette meg egymástól. Harci erényeiket a török elleni végvári küzdelmekben fejlesztették tökélyre. Mindig színes öltözetet viseltek. Sohasem hordtak azonban zöld nadrágot, mert az Mohamed próféta szent színe volt, s ha ilyen nadrágban a törökök kezére kerültek, azonnal felkoncolták őket. A huszárezredek a szokásoknak megfelelően hadrendi számmal és névvel voltak ellátva. A név az ezredtulajdonos nevére utalt.

 

Az ezredek ezredtulajdonosai:

1. huszárezred: a birodalom mindenkori uralkodója (1848-ban V. Ferdinánd)
2. huszárezred: Hannover királya (Ernő Ágost)
3. huszárezred: Estei Ferdinánd főherceg, tábornagy
4. huszárezred: Sándor nagyherceg, orosz trónörökös
5. huszárezred: gróf Joseph Radetzky, tábornagy
6. huszárezred: Württemberg királya (I. Vilmos)
7. huszárezred: Reuss-Köstritz hercege (LXIV. Henrik, altábornagy)
8. huszárezred: Szász-Coburg-Gotha hercege (Ferdinánd, lovassági tábornok)
9. huszárezred: I. Miklós, orosz cár
10. huszárezred: IV. Frigyes Vilmos, porosz király
11. huszárezred: Székely (határőr huszárezred)
12. huszárezred: Magyarország nádora (ekkor István főherceg, altábornagy)

 
 

Huszárezred

Nadrág

Mente

Csákó

Gombok

1. Császár

sötétkék

sötétkék

fekete

sárga

2. Hannover

világoskék

világoskék

vörös

sárga

3. Ferdinánd

sötétkék

sötétkék

szürke

sárga

4. Sándor

vörös

sötétzöld

világoskék

fehér

5. Radetzky

vörös

sötétzöld

vörös

fehér

6. Württemberg

búzavirágkék

búzavirágkék

fekete

sárga

7. Reuss

világoskék

világoskék

fűzöld

fehér

8. Coburg

vörös

sötétzöld

vörös

sárga

9. Miklós

vörös

sötétzöld

fekete

sárga

10. Vilmos

világoskék

világoskék

fűzöld

sárga

11. Székely

sötétkék

sötétkék

fekete

fehér

12. Nádor

búzavirágkék

búzavirágkék

fekete

fehér

 

   
1. Császár-huszárezred 2. József-huszárezred, majd 1847-től
2. Hannover-huszárezred
   
   
3. Ferdinánd huszárezred 4. Geramb-huszárezred, majd 1839-49 között - 4. Sándor-huszárezred
   
   
5. Radetzky-huszárezred 6.  Württemberg-huszárezred
   
   
7. Reuss-Köstritz-huszárezred 8. Koburg huszárezred
   
   
9. Miklós-huszárezred 10. Vilmos  huszárezred
   
   
11. Székely huszárezred 12. Nádor-huszárezred
   

A legénység ruházatának zsinórozása sárga-fekete, a tiszti sárga gombos arany zsinórozású, a fehér gombos ezüstzsinórozású volt. A mente fekete prémmel volt szegélyezve.

1848 őszétől a magyar honvédség keretei között is újabb huszárezredeket hoztak létre, melyeket történelmünk kiváló alakjairól neveztek el (Hunyadi-, Mátyás-, Lehel-, Attila-, Bocskai-huszárezred). Később honvéd huszárezred, majd folytatólagos hadrendi számmal huszárezred megnevezést használtak.

A Hunyadi-huszárok különleges helyet foglaltak el közöttük, hiszen nem a zsinóros huszáröltözetet hordták, hanem pörge kalapot és pitykegombokkal díszített dolmányt viseltek. Nem hivatalos fegyverük a karikás ostor volt, amellyel képesek voltak az ellenséges lovast "kiemelni" a nyergéből.

 

 

13. Hunyadi-huszár

 

Az öltözet egyszerűbb lett, mint a régi huszárezredeké. A dolmány és a mente hosszabb lett, valamint csak öt pár zsinór volt rajta a régebbi 15-17 helyett.
Az ezredek felépítése a régi huszárezredekét mintázta, de voltak kisebb eltérések. A Mátyás-huszárezred a többitől eltérően öt osztályból állt.

 

Ezred

Ruha

Csákó

Gombok

Zsinór

Prém

13. Hunyadi

búzavirágkék

-

fehér

vörös-fekete

fekete

14. Lehel

sötétkék

fűzöld

sárga

vörös

fehér

15. Mátyás

Szürke

piros

sárga

vörös

fekete

16. Károlyi

búzavirágkék

fehér

fehér

vörös

szürke

17. Bocskai

világoskék

világoskék

fehér

fehér

fekete

18. Attila

világoskék

piros

sárga

vörös

fekete

 

 
 

14.  Lehel-huszárezred

 
 

A K. u. K. hadsereg rendfokozatai, jelvények, kiegészítő jelzések.

 

 

Források:
http://tudasbazis.sulinet.hu/

http://isaszegihuszar.hu/
http://www.szabosag.com/
http://www.mozaweb.hu/

(Ságvári György, Somogyi Győző: Nagy Huszárkönyv - Magyar Könyvklub, Budapest, 1999)

 

Lap tetejére

 

 

 

 

KEZDŐLAPRA | EGYESÜLETÜNKRŐL | DOKUMENTUMOK | TAGJAINK | HÍREK - PROGRAMOK | FOTÓK | LINKEK | KAPCSOLAT |