Email

Fehérvári Huszárok Egyesülete

 

 

 

Hozzáadás a kedvencekhez

KEZDŐLAPRA

EGYESÜLETÜNKRŐL

DOKUMENTUMOK

TAGJAINK

HÍREK - PROGRAMOK

SAJTÓHÍREK

FOTÓK

VIDEÓK

A 10-es HUSZÁROK

Fráter Lóránd emlékezete

Ruházat-Felszerelés

HUSZÁR TÖRTÉNELEM

Pákozd-sukorói csata emlékezete

LINKEK

KAPCSOLAT

 

Frissítés: 2011. 12. 23.

 

 

Design: Typo Print Stúdió

 

 

A huszárezred felépítése 1848-ban

 

(Kedves Gyula, A Szabadságharc Hadserege I., 1. A lovasság, Sygnatura 1992)

 

A huszárezredek – hasonlóan a császári és királyi hadsereg egyéb alakulataihoz - hadrendi számmal és névvel voltak ellátva. A számozás csapatnemenként külön-külön történt. Egytől egészen addig terjedt, ahány ezred alkotta a csapatnemet. A név az ezredtulajdonos nevére utalt. Az ezredtulajdonosság rendkívüli megtiszteltetésnek számított, bár ebben az időben jórészt már tiszteletbeli funkciót jelentett, némi előjoggal (pl. századosi rendfokozat alatti tisztek kinevezése, kegyelmi jog). Magas rangú s kiváló szolgálatot nyújtó tábornokok kaptak ezredtulajdonosi címet, kitüntetésként és persze a Habsburg főhercegek. Szokás volt még a szövetséges uralkodóházak tagjait is megtisztelni e címmel, ilyenkor a jogokat a másodtulajdonos gyakorolta. A huszárezredek ezredtulajdonosi címeit gyakorta adományozták valamelyik baráti uralkodónak.

A (régi) huszárezredek és ezredtulajdonosaik:

1. (Császár-) huszárezred: a birodalom mindenkori uralkodója (V. Ferdinánd császár);

2. (Hannover-) huszárezred: Hannover királya, Ernő Ágost;

3. (Ferdinánd-)huszárezred: Estei Ferdinánd (Habsburg) főherceg, tábornagy;

4. (Sándor-) huszárezred: Sándor nagyherceg, orosz trónörökös;

5. (Radetzky-) huszárezred: gróf Joseph Radetzky tábornagy (az ezredtulajdonosi címet éppen ebben az időben vették el a birodalom ellenségévé vált Károly Albert szárd-piemonti királytól);

6. (Württemberg-) huszárezred: Württemberg királya, I. Vilmos;

7. (Reuss-Köstritz-) huszárezred: Reuss-Köstritz hercege, LXIV. Henrik (császári és királyi altábornagy);

8. (Coburg-) huszárezred: Szász-Coburg-Gotha hercege, Ferdinánd (császári és királyi lovassági tábornok);

9. (Miklós-) huszárezred: I. Miklós, orosz cár;

10. (Vilmos-) huszárezred: IV. Frigyes Vilmos, porosz király;

11. (Székely-) huszárezred: nincs tulajdonos (határőr huszárezredként szervezték a székely határőrvidéken. Innen eredt a neve.)

12. (Nádor-) huszárezred: Magyarország mindenkori nádora (ekkor István főherceg, császári és királyi altábornagy).

Az új huszárezredek:

13. (Hunyadi-) huszárezred: 1848 októberében kezdték szervezni a Hunyadi-szabadcsapat lovasságából és újoncokból;

14. (Lehel-) huszárezred: 1848 októberében kezdték az ezredet szervezni a Jászkun kerületben önkéntes, majd sorozott újoncokból;

15. (Mátyás-) huszárezred: Az ezred Erdélyben alakult, a Berzenczey László által szervezett önkéntes lovasságból, majd a Székelyföld, utoljára pedig egész Erdély területéről sorozott legénységből;

16. (Károlyi-) huszárezred: gróf Károlyi István, a nagybirtokos arisztokrácia jeles hazafi képviselője tett ajánlatott a megszervezésére. Anyagi fedezetére felajánlotta az úrbéri földjeiért járó kártalanítás összegét;

17. (Bocskai-) huszárezred: Az ezred felállítása 1848 november végén kezdődöttel, a Hajdú kerületben alakuló Bocskai önkéntes csapat lovasságának bázisán;

18. (Attila-) huszárezred: Az ezredet már 1848 novemberében elkezdték szervezni, de harcba csak 1849 nyarán kerültek. Komáromban folytak a szervezési munkálatok;

Kress-Svalizsérek: Egyetlen századból álltak, ami inkább csak fél századnak tekinthető. Legénységük olasz volt, s a 7. (Kress) svalizsérezred magyar oldalra állt katonái alkották, illetve a császári hadsereg olasz katonaszökevényei, akik lovassági szolgálatra jelentkeztek.

Az ezredek 4 osztályból az osztályok két-két századból álltak. Így összesen nyolc század volt egy ezrednek, ami mellett volt egy tartalék század, továbbá az ezred törzse, valamint a hadfogadó állomás, ami a toborzást végezte. Az osztályok parancsnokaikról ezredesi, alezredesi, 1. őrnagyi és 2. őrnagyi voltak elnevezve.
A századok csak az osztályokon belül kaptak számot (alezredesi osztály 2. szd.)
A századok két szárnyra a szárny pedig két szakaszra oszlott. A szakasz három káplárságra tagolódott.

Az alapvető igazgatási egység a század volt parancsnoka az első kapitány (főszázados), a másodkapitány a századparancsnok helyettese volt mindkét kapitány egyúttal vezényelt egy-egy szárnyat is. Két főhadnagy és két hadnagy volt a század négy szakaszának a parancsnoka. Az altisztek közül a két őrmestert tekinthetjük a legfontosabbnak szárnyanként egy-egy, ők végezték a század belső szolgálatának irányítását az első őrmester (számvivő őrmester) ezen felül még a század szolgálati iratait vezette, a számadásokat vezette, felügyelte a század altisztjeit. A másodőrmester (rendező vagy vezető őrmester) valamely főtiszt távollétében annak szakaszát irányította. Az alttisztikar gerincét a 12 káplár (tizedes) képezte, szakaszonként 3-3 volt beosztva a legkisebb szervezeti egységet, a káplárságot vezényelték A káplárok között szakaszonként volt egy rangidős, un. zugskorporale (szakasztizedes) ő volt a szakasz szolgálatvezetője a szakaszparancsnok helyettese. Az altisztekhez tartozott még a század trombitása, valamint a századonkénti 6 vicekáplár (altizedes) akik az őrjáratok vezetésért voltak felelősök, a századhoz tartozott még a patkoló kovács. A fentieken túlmenően a századhoz tartozott 150 lovas és 40 lovatlan közhuszár az utóbbiak létszámát 4főre csökkentették. Az előírt 182 fős létszámot azonban a szabadságharc alatt a huszárszázadok nem érték el általában 110-120 fő körül mozgott a létszámuk-

Az ezredtörzs létszáma 48 fő volt Az ezredparancsnokon és osztályparancsnokon kívül ide tartozott még a segédtiszt (rendszerint főhadnagy) aki a parancsnok hivatali munkáját segítette.

Nagyon fontos beosztás volt a számvevő főtiszté aki a hozzá beosztott altisztekkel és legénységgel az ezred ellátását, gazdálkodását irányította, századosi rangot viselt, akárcsak a az ezred hadbírója. Az ezredorvos irányította és felügyelte az osztályonkénti fő és alorvosok munkáját. A káplán végezte a lelkészi teendőket. Az altisztekhez tartozott az ezredtrombitás, akik a négy osztály és nyolc század trombitásból zenekart szerveztek. Fontos altiszti beosztás volt a zászlótartók funkciója, minden osztálynak külön zászlója volt az ezredesi osztály zászlója volt az ezredzászló. A zászló hordásán, védelmén kívül, a négy zászlótartó felváltva vezette a szolgálatot az ezred kórházban.

Számos mesterember is tartozott a törzshöz: nyerges, szíjgyártó, két szabó, főkovács. Jelentős beosztásnak számított a fogláré tekintélye vetekedett a főtisztekével.

A fentiek alapján egy huszárezred 1792 emberből és 1388 lóból állt, az egyes osztályok létszáma 369 ember volt.

 

 

Lap tetejére

 

 

 

 

KEZDŐLAPRA | EGYESÜLETÜNKRŐL | DOKUMENTUMOK | TAGJAINK | HÍREK - PROGRAMOK | FOTÓK | LINKEK | KAPCSOLAT |