Design: Typo Print Stúdió

Futaki Hadik András gróf

cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és lovassági tábornok

Hadik András gróf

(Georg Weikert festménye 1783 - A Nemzeti Múzeum tulajdona)

Hadik András gróf Minden bizonnyal a Csallóközben, 1710. október 16-án született, és 1790. március 12-én Bécsben halt meg tábornagyként. Születési helye pontosan nem ismert. (A történeti kutatások az Esztergom melletti táborban való születését valószínűsítik.) Gyakorlatilag az egyetlen magyar tiszt, aki ilyen magasságokba emelkedett!

Felvidéki kisnemesi család sarja. Első ismert őse, Boldizsár 1585 körül Túróc megyében volt evangélikus lelkész.  Édesapja, Hadik (II.) Mihály katonatiszt volt, aki 1704 és 1714 között a spanyol örökösödési háború különböző harctereit végigharcolva, 1709-ben kapitányi rangot kapott. S katonai teljesítményét és hűségét elismerve, III. Károly címeres nemesi oklevéllel jutalmazta.

Hadik András gróf címere

A luxemburgi származású Hardi Franciskát vette feleségül. Egyetlen fiuk, András a tudománynak szentelve életét, pap szeretett volna lenni.  Majd váratlan fordulattal felcsapott huszárnak. 1730-tól a Ghillányi-huszárezredben, 1732-től 22 éves korában zászlósként a Dessewffy-ezredben szolgált.

Harcolt a Rajna mentén, Savoyai Jenő seregében. Az osztrák-török háborúban szerzett érdemei révén 1736-ban kapitány lett, és 1739-ben a Belgrád melletti, grockai csatában is kitüntette magát.

Savoyai Jenő herceg

1741-ben a Beleznay-huszárezredbe került (a 10. Vilmos Huszárezred elődje), és részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), amely III. Károly halála után, a Habsburgok nőági trónutódlása miatt folyt.

III. Károly

Hadik András 1744-ben már ezredes, 1747-ben tábornok, 1753-ban pedig a korábbi Ghillányi-huszárezred tulajdonosa lett. A hétéves háborúban (1756-63), melyben Szilézia birtokáért csapott össze Mária Terézia és II. Frigyes porosz király, számos huszárcsínyt hajtott végre: Neisse ostromlott várába az ostromgyűrűn áttörve 400 katonát vitt be; majd Frankenstein mellett 350 huszárral megfutamított egy porosz ezredet. Németalföldön Antwerpen ostrománál jeleskedett. Amikor 1757-ben a kolini csatában az osztrák seregek megverték II. Frigyes porosz király csapatait, Hadikot a védtelenül hagyott Berlin ellen küldték.

Berlin megsarcolása

Hadik 1757. október 11-én indult minden idők leghíresebb huszárcsínyére. 3500 főt számláló seregével napi 25 kilométert megtéve 16-ára ért dél felől Berlin alá. Útközben minden szálláshelyén azt terjesztette: csak biztosítás a feladata. Egy huszárosztályt Beeskowba küldött a visszavonulási út védelmére, majd a kapuk előtt széthúzta egységeit, hogy többnek látsszanak, és hadikövetet küldött a városba, 300 ezer tallér követeléssel. Ezt elutasították, mivel a poroszok el sem tudták képzelni, hogy nagyobb ellenséges erők Berlinig juthatnak. Ekkor Hadik négy ágyúval szétlőtte, majd csapatai nagyobb részével megrohanta a sziléziai kaput. Az összegyűlt védőket szétverték, és behatoltak a városba. Közben huszárjai a kottbusi kaput is elfoglalták. Hadik újabb követe pedig már 600 ezer talléros sarcot követelt.

A porosz csapatok Spandauba menekültek, a királyné a magyarok lovagiasságára apellálva kért a városnak kíméletet. A város tanácsa megjelent Hadik előtt, és megígérte, hogy fizet - nyolc óra alatt 235 ezer tallért szedtek össze. A magyarokat ekkor már bekerítés fenyegette, mivel Frigyes is hírt kapott a csapatmozgásról, és ellenlépéseket tett.

Hadik október 17-18-án éjjel délkelet felé távozott, és 50 kilométernyi lovaglás után Storkowba ért. Négynapos visszavonulását Sprembergig 40 kilométeres napi átlaggal tette meg, 426 foglyot ejtett, hét zászlót zsákmányolt, 88 embert vesztett, és 300 ezer tallért szerzett.

A gavallér huszártiszt Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is kipréselt az ellenségtől, bár később kiderült, hogy a rosszmájú németek csupa balkezest küldtek.

Az uralkodónő ennek ellenére 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot, aki megkapta a kolini győzelem emlékére alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjét is.

A berlini kaland mintaszerűen tervezett portya volt, a magyar huszár vitézségének legszebb példája.

Hadik 1756-tól altábornagy, majd hadosztályparancsnok, 1760-ban pedig a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére lett. A Meissen, Strehlen, Torgau és Wittenberg melletti csatákban is kitűnt vezéri képességeivel és személyes bátorságával. A szászországi hadtest parancsnokaként 1758-ban Sonnensteinnél legyőzte Ernő herceg csapatait, sikereiért Futak és Csernovic uradalmakat kapta. 1762-1763-ban a sziléziai császári fősereg parancsnokaként tanúsított vitézségéért grófi rangra emelték. 1763-ban két francia, egy török és három porosz hadjáratban vett részt, 1764-1768 között Erdély katonai parancsnoka, királyi biztosa és a kormányszék vezetője volt. Ekkor javasolta (Magyarországon elsőként) a jobbágyrendszer felszámolását. 1769-70-ben a karlócai illír kongresszuson is királyi biztos volt.

1771-ben királyi biztosként Szent István jobbjának Raguzából a budai várba történő szállítását felügyelte - az uralkodónő eme gesztusával is igyekezett maga mellé állítani a monarchiában betöltött szerepükkel elégedetlen magyar alattvalóit.

1772-ben a Lengyelországot az első felosztás után megszálló osztrák csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek, Galícia és Ladoméria első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy, és Mária Terézia abban az évben a bécsi Udvari Haditanács elnökévé nevezte ki (e legmagasabb posztot haláláig töltötte be). 1776-ban Bács megye főispánja lett, 1777-ben II. József német-római birodalmi gróffá tette.

II. József 1789-ben a 79 éves Hadikot nevezte ki a török elleni háború fővezérévé, de a posztról Belgrád alatt szerzett sebesülése miatt lemondott. 1790. március 12-én Bécsben halt meg. Nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában.

Ő eszközölt ki kegyelmet a moldvai határőrvidék kóbor katonaszökevényeinek II. Józsefnél, ennek nyomán jöttek létre az 1770-es években a bukovinai székely telepek: Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten.

Hadik András volt a 18. század legsikeresebb magyar katonája, pályája mutatja, hogy a rendek és a dinasztia kompromisszuma révén a magyar nemesek előtt mekkora lehetőségek nyíltak a birodalomban. Lovasszobrát, Vastagh György alkotását 1937-ben állították fel a budai Várban.

Hadik András szobra - amely egyúttal - A hármas huszárok emlékműve is - a Budai várnegyedben Szentháromság utca - Úri utca sarok
ifj. Vastagh György 1936-ban felállított szobrát 1937. április 29-én avatták fel.

Hadik András szablya

Egyélű szablya, ívelt pengéje mindkét oldalán homorulattal könnyített, ami erősen megnövelte rugalmasságát. Kevésbé eróteljes fokéllel van ellátva. A penge mindkét lapján finoman kidolgozott vésett díszítés látható: felhőből kinyúló kardot tartó kéz, a Nap, Hold és a csillagok.

A penge bal oldalán latin szövegű vésett felirat olvasható: ANDREAS COMES HADIK GENERALIS CAMPI MARESCHALLUS EXCELSI CONSILY AULAE BELLICI SUPREMUS PRAESES (jelentése: gróf Hadik András tábornagy, az udvari főhadtanács elnöke).

A markolat fémszerelékei aranyozottak, a markolatkengyel és a markolatkupak vésett virágmintákkal díszített. A kengyel és a keresztvas csatlakozását betéttel erósítették. Szokásos fémszerelékekkel erősített bőrhüvely tartozik a szablyához, amely a markolathoz hasonló motívumokkal van díszítve, a fémszerelékek itt is aranyozottak. Anyaga: aranyozott bronz

Forrás: Dr. Kedves Gyula fegyvertörténész - Magyar Hadtörténeti Múzeum

Hadik András-díj

A Hadik András-díjat a honvédelmi miniszter a nyugállományú katonák érdekeinek egészét érintő kiemelkedően eredményes munka elismerésére adományozza évente, május 21-én, a Honvédelem Napján.

A díjazottak jogosultak a Hadik András-díjas cím használatára és az erre utaló miniatűr jelvény viselésére. (Ha a díj odaítélése és átadása közötti időben a kitüntetendő személy elhalálozik, a plakettet, az oklevelet és a díjjal járó pénzjutalmat házastársa vagy leszármazottja veheti át.)

A honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekről szóló mindenkori rendelet az összes díj éves kontingensét úgy határozza meg, hogy Hadik András-díjban évente gyakorlatilag 1-2 fő részesülhet.

A díjakkal oklevél, plakett és anyagi elismerés jár. A pénzjutalom összege a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom mindenkori összegének 20%-a.

A plakett, álló ovális alakú, rajta a névadó arcmása és neve. Anyaga bronz, mérete 70x100 mm (alkotója ifj. Szlávics László).
 

Kitűzője kerek, rajta a díjat megjelenítő motívumokkal, mérete 20 mm.

A miniatűr jelvényt a szolgálati, köznapi és ünnepi öltözet esetén a zubbony jobb oldalán, a zsebtakaró felett kell viselni.

Díjazottak

2003 - Pájer Tamás ezredes
2004 - Péter László ezredes
2005 - Sipos Géza ny. ezredes
2006 - Szekeres István ny. dandártábornok
2007 - Ocsovai János mérnök ezredes
2008 - Galló István nyugállományú ezredes
2010  - Pintér Ferenc nyugállományú ezredes

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hadik_András-díj

Hadik András utódjai ma is élnek (Hadik-Barkóczy). Gróf Hadik János 1918 október végén Magyarország miniszterelnöke is volt.

futaki gróf Hadik János (Pálóc, 1863. november 23. - Budapest, 1933. december 10.): nagybirtokos, politikus, miniszter, gróf Hadik András ükunokája, 1918. október végén három napig kijelölt miniszterelnök.

1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. E minőségében kezdődött első politikai szereplése, amikor az egyházpolitikai harcok alkalmával a liberális irány mellett aktiválta magát. Az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt, a párt feloszlatása után is kiállt a koalíciós kormány mellett. 1910-ben nem vállalt mandátumot, de 1912-től 1917-ig már ismét a főrendiházi ellenzék vezére, a közjogi és törvénykezési bizottság tagja, 1913-tól 1918-ig az újjászervezett Országos Alkotmánypárt alelnöke.

1917. augusztus 23-ától az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Wekerle Sándor harmadik kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így 1918. január 17-én lemondott tisztségéről (a minisztérium vezetését Nagy Ferenc államtitkárnak adta át), majd január 25-én végleg távozott hivatalából.

1918. október 29-én, a forradalmi mozgalmak előretörésének megakadályozására, az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg - az általános várakozással ellentétben - nem Károlyi Mihály grófot, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké. Wekerle Sándor 1918. október 30-án délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Este 10-ig folytatta kormányalakítási tárgyalásait, a következő eredménnyel: Rakovszky István a király személye körüli miniszter, Návay Lajos belügyminiszter, Grünn János pénzügyminiszter, Fenyő Miksa kereskedelemügyi miniszter, nagyatádi Szabó István földművelődésügyi miniszter, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Kürthy Lajos közélelmezési miniszter. Az igazságügyi tárcát Bizonÿ Ákosnak ajánlotta fel, aki másnapra ígért választ. A honvédelmi miniszteri állás betöltését Hadik ugyancsak másnapig függőben tartotta.

A nap folyamán azonban Budapesten tüntetés kezdődött, amely felkelésbe csapott át. A felkelők megakadályozták egy menetszázad frontra küldését, kiszabadították a politikai foglyokat, elfoglalták a katonai térparancsnokságot, valamint a fontosabb középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. Október 30-ról 31-re virradó éjszaka a felfegyverzett tömegek elfoglalták a főváros stratégiailag fontos pontjait.

Az események miatt Hadik János október 31-én hajnali 3 órakor megbízatását visszaadta, kormányának kinevezésére már nem kerülhetett sor, így Hadik közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnökként gyakorlatilag egy napig - pontosabban 17 órán át - gyakorolta hivatali jogkörét. Október 31-én győzött az őszirózsás forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, és József főherceg homo regius - IV. Károly király jóváhagyásával - Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek.

Hadik János gróf a Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának és ott fekvő uradalma alkalmazottjainak tüntető követelésére -  szabadon engedték.

A forradalmak és az idegen megszállás után felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult.

Gróf Hadik András emlékezete

A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának ejtőernyős százada is Gróf Hadik András nevét viselte, megszűnéséig.

A zászlóalj karjelzése

 Nyíregyházi huszártisztek emlékhelye, avagy Huszár emlékkert.

Nyíregyháza város történelmének büszke része sok szálon kötődik a huszárokhoz, pontosabban a gróf Hadik András huszártábornok nevét viselő magyar királyi 4. honvéd huszárezredhez, amely 1920 és 1944 között itt szolgált.

Számos tárgyi emlék, emléktárgy őrzi a katonás virtust. A Huszár-telep egykori laktanya célú épületei, a Jósa András Múzeum bőséges Huszárgyűjteménye, a Huszárkő, a Magyar Huszár szobra, azután a legújabbak: hat utca és hét oszlop.

A tóparti mészkő oszlopok közül haton a huszártisztek bronz portrédomborművei és névtáblái láthatók, egy magasabb oszlopot pedig a Hadik huszárok címere díszít.

Forrás: http://szokevaros.freeblog.hu/tags/huszar/

 A Hadik-palota

A palotát a második világháború során sok sérülés érte. Már 1945-ben államosították. A palotanegyed elegáns épületeiben állami és társadalmi szervezeteket helyeztek el. Ilyen volt a(z 1841-ben alapított) Természettudományi Társulat, melyből 1953-ban Természet és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) lett. 1954-től tehát itt székel a TTIT, de az állam a tulajdonjogot előzőleg (1949-ben) a Magyar Szabadságharcosok Szövetségére ruházta át. E szervezet egy napot sem tölt az épületben.

Lap tetejére