Design: Typo Print Stúdió

Fráter Lóránd emlékezete

A fehérvári huszároknak hívott alakulat a Székesfehérváron 1891 és 1892 között a kor egyik legkorszerűbb lovassági laktanyájába beköltöztetett 10. császári és királyi huszárezred tisztikara és három százada volt.

Négy megyéből sorozták a legénységet TOLNA, SOMOGY, BARANYA és a legtöbbet FEJÉR megyéből. Székesfehérváron számukra korszerű laktanyát épített Fejér megye. Emléküket egyedül Székesfehérvár örökítette meg két szoborral is.

Az ezredben teljesített szolgálatot egy - Ludovikát frissen végzett - erdélyi földbirtokos családból származó nótás lelkű hadnagy, FRÁTER LÓRÁND.
Ő írta és zenésítette meg, többek közt: Tele van a város akácfavirággal…, Azt beszélék a faluban…, Őszi rózsa…, Ott ahol a Maros vize…, és az országszerte híres huszárnótát:

Jó estét kívánok,
Megjöttek a fehérvári huszárok.
Jöttek, láttak, győztek,
Sok kislányt megfőztek.
Jó estét kívánok,
Megjöttek a fehérvári huszárok

  A nóta letöltése

Fráter Loránd (Érsemjén, 1872. január 13. - Budapest, 1930. március 13.) dalszerző, a 20. század elejének jelentős nótaszerzői közé tartozik

Pályafutása

Fráter Lóránd már katonatiszt korában foglalkozott irodalmi és zenei tanulmányokkal. Gróf Fráter Lóránd huszárkapitány Ludovika akadémiát végzett. A 10. huszárezredben teljesített szolgálatot. 1906-ban 32 éves korában, mint huszárkapitány nyugalomba vonult.

Attól fogva a nótaszerzésnek élt, emellett hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedülte és dalolta dalait: Száz szál gyertya…, Hívlak akkor is, ha nem jössz, Messze, messze Csíkországban, Oda van a virágos nyár, Ott, ahol a Maros vize messzi földön kanyarog, Tele van a város akácfavirággal…

Fráter Lóránd bátyja, Fráter Béla is nótaszerző volt, két dala vált közismertté: A fonóban szól a nóta, Szomorú a nyárfaerdő.

Országszerte hangversenyeket adott, amelyeken nagy sikerrel adta elő saját szerzeményű dalait, nótaátiratait. Legtöbb nótájának szövegét is maga írta.

Főleg a dzsentrik és a középosztály körében népszerű dalaiból háromkötetes gyűjteményt adott ki.

Számos nótája  online is meghallgatható.

Endrey Sándor festményt is készített a híres nótás kapitányról, mely megjelent  Keszi Imre: Muzsikáló városok - (Pest-Buda Zeneműkiadó, Budapest, 1973, 21. képoldal) című kiadványában.

1910-ben függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották.

"Blaháné után Fráter Loránd az egyetlen apostola a népdalnak." Vasárnapi Újság, 1909. január 31.

A "nótáskapitány" családja számos jeles őssel, rokonnal büszkélkedhet. Martinuzzi Fráter György Erdély megszervezője, aki esztergomi bíboros, érsek, erdélyi vajda volt. Madách Imre zűrzavaros életű felesége Fráter Erzsébet is a családhoz tartozott. A Fráter família rokoni kapcsolatban állt a brit uralkodóházzal, az angol királynővel.

Fráter Lórándot átrepítette a világhír az Óceánon, 1928-ban New Yorkban is hallhatták hegedűjét.

Érsemjénen 1907 szeptember 22-én Kazinczy Ferenc szülőházát emléktáblával látták el, a szobor és az emléktábla költségeit Fráter Lóránd állta, míg a parkosítást és a kovácsoltvas kerítést a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozta.

A Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeumról

Érsemjén (Șimian) - Bihar megye, Érsemlyén, Fő út 50.
Tel.: 0040-259-356-172

A múzeumnak otthont adó épület a XVIII. század végén épült. A magyar kultúra három kiemelkedő személyiségének emlékét őrzi: Kazinczy Ferenc (1759 -1831), nyelvész és költő, aki a nyelvújítás egyik vezéregyénisége volt, Fráter Lóránd (Érsemlyén 1872- Bp. 1930) nótaszerző és előadóművész valamint Csiha Kálmán (1929 - 2007) erdélyi református püspök (1990-2000 között).

A múzeumban két terem a Fráter család történetét és Fráter Lóránd, a híres nótaszerző életét elevenítik fel. Láthatunk néhány korabeli dokumentumot, de igazi ritkaságokat is. Ezek közül megemlíthetjük a Fráter Lóránd hangját őrző gramofon lemezeket, az egyik nótájának a dallamát megörökítő kintorna tekercset, egy általa szerzett nóta eredeti kéziratát vagy feleségének imádságos könyvét.

Fráter Lóránd Társaság

A Fráter Lóránd Társaságot 1931-ben alapították, a nevét adó híres nótafa halála után egy évvel.

Első elnöke Molnár Kálmán volt, aki betegsége miatt csak két évig tudta vállalni a tisztséget. Utódja, Sándor Jenő nyolc évig állt a társaság élén, míg 1942-től megszűnéséig Németh Béla volt a társaság első embere. Később újraszerveződött és ma is működik.

A Társaság célja a dalirodalom fejlesztése és nóták terjesztése volt. Pártoló tagja lehetett minden magyar állampolgár, aki szimpatizált ezen célkitűzésekkel. A pártoló tagság legalább három évre szólt. A nótaszerzők egy év múlva jelentkezhettek rendkívüli tagságra, ha megfelelő munkát nyújtottak, bekerülhettek a rendes tagok közé is.

A tagok ingyen látogathatták az egyesület hetente megrendezett műsoros estéit, ahol fő szerepet kaptak a tagok szerzeményei.

A társaság 1933. május 6-15. közt rendezte meg az első nótaolimpiát.

Emlékezete

Budapesten és  Balatonszemesen utcát neveztek el róla.

1942-ben Fráter Loránd címmel egy 63 perces, fekete-fehér magyar játékfilm is készült.

rendező: Kalmár László
forgatókönyvíró: Asztalos Miklós, Pacséry László
zeneszerző: Fráter Loránd, Sándor Jenő
operatőr: Icsey Rezső
vágó: Kerényi Zoltán

szereplő(k):
Szilassy László (Sárossy Laci, ál Fráter Lóránd)
Goll Bea (Panni, Bálint lánya)
Páger Antal (Fráter Lóránd)
Ajtay Andor (Bálint, főszolgabíró)
Tőkés Anna (Zsuzsi, Bálint felesége)
Mály Gerő (Felleghy, színiigazgató)
Makláry Zoltán (Tóni)
Somogyi Nusi (Tercsi)
Tompa Sándor (színész)
Kökény Ilona

A film rövid tartalma:

A gyimesszeredai Aranysasban Felleghy színtársulatában Fráter Lorándként lép fel a fiatal színész, Sárossy Laci. A főszolgabíró lányának, Panninak megtetszik a jóképű fiatalember, de anyja, akinek Fráter Loránd fiatalkorában udvarolt, szélhámosnak tartja. Laci úgy menti a helyzetet, hogy Fráter Loránd fiának adja ki magát. Panni anyja levélben gratulál Fráter Lorándnak a fiához. A híres dalköltő nem haragszik Lacira, hogy visszaélt a nevével, sőt még közbenjárását is felajánlja a fiatal szerelmesek ügyében. A dolgok azonban másképp alakulnak, Fráter Lorándot Panni hamvas szépsége megbabonázza, s a lány viszonozza érzelmeit.

1994. december 4-én Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát-egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt emlékszobát avatott és emléktáblát állított Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, azonban megtalálták és újból felavatták.

2009. augusztusában Fráter Lóránd - szobrot avattak Érsemjénben.

Fráter Lóránd érsemjéni szobra

Források:

http://hu.wikipedia.org

http://gramofon.nava.hu/

http://port.hu/

http://www.erdon.ro/

http://www.bihar-bihor.eu/

http://www.simian.ro/

http://video.erdon.ro/

http://www.antikvarium.hu/

http://mek.niif.hu/

http://www.tvarchivum.hu/

Lap tetejére